2. ÚJRAELOSZTÁS: HOZZÁFÉRÉS KONTRA TULAJDONJOG

A körforgásos gazdaságban eltolódik a különbség a dolog – termék vagy anyag – fogyasztása és felhasználása között. A biológiai anyagok olyan anyagok, amelyek felhasználásuk után biztonságosan visszajuttathatók a természetbe, ahol idővel lebomlanak, és az alapvető tápanyagokat visszaadják a környezetnek. A technikai anyagok nem kerülhetnek vissza a környezetbe. Ezeknek az anyagoknak, például a fémeknek, műanyagoknak és szintetikus vegyi anyagoknak folyamatosan körforgásban kell lenniük a rendszerben, hogy értékük megragadható és visszanyerhető legyen.

A körkörös gazdaságban csak a biológiai anyagokat kell fogyaszthatónak tekinteni, míg a műszaki anyagokat használják. Nincs értelme azt mondani, hogy a kerékpárokat és a sütőket ugyanúgy fogyasztjuk, mint az élelmiszereket. A körforgásos gazdaságban az anyagokhoz való viszonyunkat másképp kell szemlélni, hogy fenntarthatóbb és környezettudatosabb életmódot alakítsunk ki.

Ez a látszólag apró különbségtétel új kérdést vet fel – mindennel rendelkeznünk kell, hogy használhassuk? Egy másik kérdés, amely ezt az elképzelést követi, az, hogy hány objektumunk van ahhoz az egy projekthez, amelyet meg kellett tenni?

A leginkább környezetbarát tárgyak azok, amelyeket gyakran használunk. A gyakori használat csökkenti az összköltséget, nem kell többet gyártani a dologból ahhoz, hogy ugyanazt az igényt kielégítsék a területen. Inkább a termékhez való hozzáférés a fontos, mint maga a termék. A birtokláshoz valami újat kell gyártani, míg a hozzáférés a már legyártott javakat használja fel.

Ez vezet a megosztáson alapuló gazdasághoz, amely egy meglehetősen új, az 1970-es években született fogalom. A megosztáson alapuló gazdaság ötlete azon alapul, hogy egy termékhez vagy erőforráshoz egy magánszemély vagy vállalat egy időre hozzáférést biztosít, ami a legtöbb esetben használatonként megfizethetőbbé teszi azt. Az erőforrás kölcsönzését többnyire informatikai megoldások (weboldal és/vagy mobilalkalmazás) segítik. A megosztáson alapuló gazdaság fő célja, hogy összekapcsolja azokat az embereket, akik kihasználatlan eszközökkel rendelkeznek, azokkal, akik használni szeretnék azokat.

A megosztáson alapuló gazdaságban a digitális tereknek két fő típusa van: olyan vállalatok, amelyek azért fejlesztették ki platformjaikat, hogy hozzáférést biztosítsanak tárgyakhoz és erőforrásokhoz, valamint tipikus megosztási platformok, ahol a weboldal tulajdonosa azért van, hogy segítsen összekapcsolni a tulajdonosokat az arra rászoruló személlyel. Mindkét esetben a platform azért van, hogy összekösse a tárgy tulajdonosát a vásárlóval.

Ez a koncepció bizonyos értelemben áthelyezi a tárgyért való felelősséget a közösségre.